THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
2024: A stabilitás és növekedés éve a magyar lakáspiacon2024. december 1. |
|---|
 A magyar lakáspiac az elmúlt évben jelentős növekedést mutatott mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak tekintetében. Az MBH Jelzálogbank elemzése alapján a bérleti díjak idén országosan 9,6%-kal emelkedtek 2023-hoz képest, miközben az ingatlanárak átlagosan 6%-kal nőttek. A változások különösen kedvezőek voltak a befektetők számára, akik a javuló kamatkörnyezetet és az ingatlanárak stabil növekedését kihasználva növelni tudták hozamaikat.
|
|
Hol érdemes befektetni? Az adatok szerint Budapest és a vidéki nagyvárosok, például Győr, Szeged, Debrecen, Miskolc és Pécs továbbra is a legvonzóbb befektetési célpontok. A fővárosban a használt lakások hozamai 5,3% és 8,1% között alakulnak, míg vidéken ez az arány 6,1% és 7,4% között mozog. Az új építésű lakásoknál a hozam Budapesten 2,9% és 6,3% közötti, ami szintén jelentős javulás az előző évekhez képest. A fővárosi ingatlanpiacon a legmagasabb sajáttőke-arányos nyereség a pesti belvárosban érhető el, ahol a 7. kerületben ez az arány 8,1%-ot tesz ki. Ehhez közel áll a 13. kerület is, ahol a hozam szintén kiemelkedő, 8%-os. Az új építésű lakások esetében Budapesten a sajáttőke-arányos nyereség 2,9% és 6,3% között mozog, ami a városrésztől és az ingatlan típusától függően változik - mondta el dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója. A pénzcentrum.hu adatai szerint az ingatlanpiac dinamikája hosszú távon is fenntartható. Az elmúlt három évben a lakásárak 47%-kal, öt év alatt 77%-kal, tíz év alatt pedig több mint 300%-kal növekedtek, ami éves szinten 12-15%-os átlagos hozamot jelent. Ez a trend azt mutatja, hogy az ingatlanok továbbra is kiemelkedően jó befektetési lehetőséget nyújtanak, különösen akkor, ha a vásárlás finanszírozása részben hitelből történik. A legdrágább lokációk A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2023-ban Magyarország legdrágább utcája már nem budapesti, hanem a balatonfüredi Aranyhíd sétány lett, ahol az eladott ingatlanok átlagos négyzetméterára 2 millió 639 ezer forint volt. Budapesten továbbra is az V. kerület Kossuth Lajos tere számít a legdrágábbnak, ahol az ingatlanok átlagos négyzetméterára 2 millió 539 ezer forint. Ezt követi a II. kerületi Ruthén út, ahol az átlagos négyzetméterár 2 millió 368 ezer forint. Az I. kerület legdrágább utcái közé tartozik a Márvány utca, ahol az átlagos négyzetméterár 2 millió 2 ezer forint, valamint az Országház utca 1 millió 829 ezer forintos négyzetméterárral. Bérleti piac és városfejlődés A rövid távú lakáskiadási szabályozások hatására Budapesten akár 10%-kal is emelkedhet a tartósan bérelhető lakások kínálata. Ugyanakkor a bérleti díjak növekedése továbbra is jelentős, különösen az olyan régiókban, mint az Észak-Alföld, ahol az emelkedés elérte a 16%-ot. Ezzel szemben a Dél-Alföldön a növekedés csupán 6% volt. Az agglomerációba költözők egy része már visszafordult a belvárosok felé, ami a városi lakáspiacokat újra felélénkítette. Mit hozhat 2025? A 2025-re vonatkozó előrejelzések további, akár 10%-os áremelkedést prognosztizálnak, különösen az új építésű lakások piacán. Budapesten az új lakások négyzetméterára akár 2 millió forintra is emelkedhet, ami tovább növeli a befektetők érdeklődését. Az MBH Lakásárindex és a befektetési hozamok folyamatos javulása azt sugallja, hogy a lakáspiac stabil alapokon áll, és a következő években is vonzó marad a befektetők és a vásárlók számára. A magyar lakáspiac 2024-ben tovább erősítette pozícióját mind a hazai, mind a nemzetközi befektetési térképen. A bérleti piac bővülése, az ingatlanárak stabil növekedése és a kedvező hozamok mind azt mutatják, hogy az ingatlan továbbra is az egyik legjobb hosszú távú befektetési forma. A jövőbeli lehetőségek kiaknázása érdekében érdemes most lépni, különösen a dinamikusan fejlődő nagyvárosi és agglomerációs területeken. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Az ingatlanpiac egyensúlyának visszaállítása érdekében a franciaországi Oléron szigetén egy új program keretében 5000 és 10.000 euró közötti összeget kínálnak azoknak a tulajdonosoknak, akik hajlandók hosszú távra, helyi lakosok részére kiadni eddig turistáknak fenntartott ingatlanjaikat. 
2025 áprilisában a cseh parlament alsóháza elfogadta a kormány új lakhatási támogatási törvényét, amely a lakhatási szegénység által leginkább érintett térségekben kínál célzott segítséget. A törvény egyik fő eleme a „lakhatási kontaktpontok" létrehozása: ezek olyan helyi szolgáltató egységek, amelyek információt, tanácsadást és közvetítést nyújtanak a bérbeadók és a rászoruló bérlők között. 
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. 
Az Európai Unióban 2024 végére mind a lakásárak, mind a bérleti díjak jelentős növekedést mutattak. Bár a drágulás mértéke országonként és régiónként is eltér, az uniós polgárok egyre nagyobb része fordul a külvárosok és a kisebb települések felé, miközben a városközponti ingatlanok iránti kereslet több országban is gyengülni látszik. 
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben. 
Április 1-jén véget értek Skóciában a 2022 óta érvényben lévő ideiglenes bérleti díjkorlátozások, amelyek célja a megélhetési válság hatásainak enyhítése volt. 
Dén Mátyás András, a THT lapigazgatója és a TSZOE elnökségi tagja előadásában részletesen ismertette a társasházak és ingatlantulajdonosok jelenlegi helyzetét és kihívásait Magyarországon, valamint európai kitekintést is adott. 
Az európai lakhatási válság egyre égetőbb kérdésként jelenik meg Brüsszel politikai napirendjén, még akkor is, ha az uniós intézmények mozgástere e téren meglehetősen korlátozott. A lakáspolitika ugyanis alapvetően tagállami és helyi hatáskörben marad. 
Az Alaptörvény 15. módosítása kapcsán új szövegrész kerülhet be az alaptörvényi szabályozásba, amely a helyi közösségek önazonosságához való jogát emelné alkotmányos szintre. 
A Kormány és a Magyar Bankszövetség megegyezésének eredményeként 2025. április 1. és október 31. között a hazai bankok önkéntes alapon egy új, kedvezményes jelzáloghitelt kínálnak a fiataloknak. 
A megfizethető lakhatás kérdése szinte minden európai országban egyre égetőbb probléma, különösen a fiatalok, az alacsony jövedelmű háztartások és a bérlakásban élők számára. A növekvő ingatlanárak, a bérleti díjak elszabadulása és a lakásállomány hiányosságai sokakat szorítanak ki a biztonságos és elérhető otthon lehetőségéből. 
Ausztriában meggondolták magukat a kormányt koalícióban vezető kormánypártok: az eredeti tervekkel ellentétben felfüggesztik a 2025-re tervezett bérleti díjkorrekciót a szabályozott bérleti jogviszonyok esetében. Ez azt jelenti, hogy a társasházi lakásokban, az önkormányzati és a szövetkezeti lakásokban a bérleti díjak egyelőre változatlanok maradnak. 
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint a lakásárak dinamikus emelkedést mutattak 2024 harmadik negyedévében. A legnagyobb drágulás a községekben volt megfigyelhető, miközben Budapest és a vidéki városok áremelkedése mérsékeltebb volt. 
Horvátországban a 2017-ben bevezetett, APN program névre hallgató államilag támogatott lakáshitelek komoly hatással voltak az ingatlanpiacra. A hitelprogram célja az volt, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára az első otthonuk megszerzését, ám hosszútávon épp az ellenkezőjét érték el: az ingatlanárak drasztikusan megugrottak. 
2025-ben a legtöbb településen változatlan maradt az idegenforgalmi adó, azaz röviden: az IFA. Ugyanakkor bizonyos helyeken, ahol korábban nem szedtek díjat a vendégéjszakák után, most bevezették ezt az adót, máshol a meglévő összegeket növelték. Az idegenforgalmi adó felső határa 2025-ben 804,5 forint vendégéjszakánként, de az önkormányzatok saját hatáskörben határozzák meg az alkalmazott összeget ezen belül. Az új adatok szerint több település 2025. január 1-jétől 800 forintra emelte az idegenforgalmi adót. Fontos megjegyezni, hogy két településen eltörölték ezt az adót, egy helyen pedig mérsékelték annak mértékét. 
Egy felmérés szerint az ír 25 évesek 62%-a még mindig a szüleivel él. Ennek elsődleges oka az anyagi nehézségek és a lakáspiachoz való hozzáférés. Az Ír Központi Statisztikai Hivatal (CSO) egy célzott felmérése azt is kimutatta, hogy a válaszadók 34%-a nehézségekkel küzd a megélhetés terén, míg több, mint minden huszadik megkérdezett (5%) azt mondta, hogy komoly gondot okoz számára a mindennapi megélhetés biztosítása. 
A zenga.hu ingatlankereső oldal adatai szerint a felújított ingatlanok jelentősen magasabb áron értékesíthetők Magyarországon. Egy felújított ház átlagosan 44%-kal, míg egy felújított lakás 32%-kal drágább, mint egy felújítandó állapotú. Azaz, az eladóknak mindenképpen érdemes megfontolniuk az ingatlanjuk felújítását az értékesítés előtt. 
A budapesti ingatlanpiac dinamikus változásokon megy keresztül, és egyre látványosabb a különbség a budai és pesti lakásárak között. Az elmúlt évben tovább nőtt az árolló, így míg Pesten továbbra is elérhetőbbek az ingatlanok, addig Budán egyre drágábbak a négyzetméterárak. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
