THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
A bruttó átlagkereset 628 800 forint volt, azaz 13,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit - a KSH adatai2024. október 29. |
|---|
 2024 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 433 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,1, a nettó átlagkereset 12,9, a reálkereset pedig 9,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 520 000, a nettó kereset mediánértéke 360 100 forintot ért el, 15,6, illetve 15,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit - a KSH friss adatai.
|
|
2024. augusztus A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800 forint volt, 13,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 601 300 forintra becsülhető, ami 13,8%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 600 800, a költségvetésben 596 800, a nonprofit szektorban 619 700 forintot tett ki, 13,1, 15,2, illetve 16,6%-kal emelkedett egy év alatt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 418 100, a kedvezményeket figyelembe véve 433 100 forintot ért el, 13,1, illetve 12,9%-kal magasabb volt, mint 2023. augusztusban. A bruttó mediánkereset 520 000 forint volt, 15,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. 2024. január-augusztus A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 634 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 421 800, a kedvezményeket figyelembe véve 436 600 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,9, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Forrás: KSH |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
2025-től a Magyar Nemzeti Bank (MNB) olyan szabályozási csomaggal lép piacra, amely új szintre emeli a zöld lakáshitelek támogatását, és még több lehetőséget biztosít a környezetbarát ingatlanok finanszírozására. Az MNB az adósságfék előírások finomhangolásával igyekszik elősegíteni az energiahatékony ingatlanok terjedését, miközben a lakosság hitelfelvételi lehetőségeit is átalakítja. 
1. Ha egy társasháznál a garázsok villanya a közös villanyóráról működik, hogy lehet elérni, hogy ebbe a garázs tulajdonosok fizessenek be? Almérők nincsenek és egyikben pl. csak villany van, másikban működik fagyasztó is. 2. Ugyanebben a házban a lépcső alatti részen több babakocsit tárol egy család, amelynek garázsa is van. Úgy gondolom ez osztatlan közös tulajdonú terület és egy tulajdonos sem zárhatja el azt a többiek hozzájárulása nélkül és használhatja kizárólagosan. Vagy pl. egy fém rácsozást követően hogyan igazságos ennek a területnek a használata? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Egy előző cikkünkben azt fejtegettük, hogy meddig terjedhet a társasház és meddig a közös képviselő anyagi felelőssége, milyen esetekben felelős mindkettő. Magyarországon a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezik a közös képviselők felelősségéről, de a biztosítási kérdésekben a Polgári Törvénykönyv irányadó. A felelősségbiztosítások jellemzően nem kötelezőek, de erősen ajánlottak mind a társasházak, mind pedig a közös képviselők számára a kockázatok minimalizálása érdekében - Besnyő Mártont, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük meg a társasházi és közös képviselői felelősségbiztosítások témájában. 
Ahogyan korábban már mi is írtunk róla, ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló, Új Gazdaságpolitikai Akciótervet fogadott el. Ennek egyik pillére a megfizethető lakhatás biztosítása, hiszen az otthonteremtés generációkon átívelően a legfontosabb öngondoskodási kérdés, ami elengedhetetlen a fiatalok boldogulása és a családok jóléte szempontjából. 
Már Magyarországon is elérhetők az okos mérési rendszerek és az ehhez kapcsolódó elektronikus szolgáltatások. A rádióstechnológián alapuló szolgáltatás innovatív lehetőségeivel a hagyományos leolvasásnál jóval többet nyújt. A rendszer elsődleges többletfunkciói a gyors on-line elszámolás, az eszközállások folyamatos hozzáférhetősége, az archív elszámolások megtekintése vagy akár a mérőeszközök működésének folyamatos ellenőrzése. 
Körülbelül 100 éves társasházban a földszinten lévő két lakásban vizesednek a falak, a lakásokban az új tulajdonosok aljzatszigetelést nem végeztek. Szakértőt kértem fel a probléma feltárására, aki az injektálást javasolta, leverni a vakolatot, majd lélegzővakolattal újra vakolni az összes külső és belső falat. Ez több milliós költség. Az a kérdésem, hogy ezt a társasháznak kell vállalnia? Van erre jogszabály, és ha a közgyűlés nem szavazza meg a költség vállalását, akkor mit lehet tenni? A fenti probléma nem máról holnapra keletkezett, általában évtizedes jelenség, van-e jogszabályi háttere, hogy a több évtizedes "meglévő" épületszerkezeti probléma miatt most hirtelen a háznak 10 milliós nagyságrendű költségeket kell vállalnia? Természetesen a társasház nem szeretne egy hosszabb pereskedésbe kezdeni, mindkét földszinti lakó több évtizede lakik a lakásban, jogos-e a követelésük? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Idén ősszel és télen minden az ingatlanokról szól és fog szólni: a rövid távú szálláskiadás újraszabályozása, a magánnyugdíjpénztári pénzek ingatlanba forgatásának lehetősége, a legutóbb januárra ígért új ingatlannyilvántartási-törvény végrehajtási rendelete, OTÉK helyett TÉKA, felrobbanó ingatlanárak, kötelező költségmegosztó telepítések... Ha jól megnézzük, akkor szinte nincs is olyan eleme az ingatlanpiacnak, ami ne változna a következő hónapokban... Illetve várjunk csak, lenne itt valami, ami nem változik... ja igen, a jövőre 22 éves társasházi törvény! 
Az elmúlt hónapokban egyértelműen megjelentek az airbnb-szabályozás hatásai a budapesti ingatlanpiacon, különösen Terézvárosban. A szeptemberi döntést követően, amely szerint a kerületben 2026-tól kezdődően betiltják a rövid távú lakáskiadást, a kisméretű, jellemzően airbnb-célra fenntartott lakások árai csökkenésnek indultak. Az ingatlanpiacot vizsgáló szakértők szerint a változás a kínálat növekedésével is párosul: a rövid távú bérbeadáshoz használt, 50 négyzetméternél kisebb lakások kínálata három hónap alatt 130-ról közel 200-ra nőtt, ami több mint 50%-os emelkedést jelent. 
A THT folyamatosan figyeli a budapesti önkormányzatok által meghirdetett társasházi LAKOSSÁGI PÁLYÁZATOKAT. Cikkünkben előfizetőink a jelenleg futó, a társasházak lakói részére kiírt fővárosi pályázatok között böngészhetnek. 
Az elektromos autó töltők telepítése a társasházakban számos kihívással jár, de az Evergy szolgáltatásai egyszerűbbé teszik a közös képviselők munkáját. 
Az Energiaügyi Minisztérium új szabályozási terve megkönnyítené a társasházak számára, hogy napelemes rendszert telepítsenek az áramfogyasztásuk részleges fedezése érdekében. A minisztérium a társasházakra vonatkozó speciális rendelkezésekkel bővítené az energiaközösségek létrehozásának lehetőségeit, így lehetővé téve a lakóközösségek számára, hogy könnyebben és gyorsabban lépjenek a zöldenergia irányába. 
Hogyan lesz megfizethető a lakhatás? Milyen adókedvezmények lesznek? Mire számíthatnak a vállalkozások? Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a szerdai kormányinfón egy 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet mutatott be. A kormány célja, hogy jövőre 3-6 százalékos gazdasági növekedést érjenek el, hosszú távon pedig a gazdasági semlegesség elérése a kitűzött irány. 
Előadó: dr. Havas-Sághy Gábor infokommunikációs szakjogász, a THT jogi szakértője. A felvételsorozat következő része a THT által 2024. március 13-án rendezett konferencia előadásaiból. 
Odakint még nyáriasan kellemes az időjárás, de ez nem lesz mindig így... Idén is lesz fűtési szezon?! A válasz egyszerű és rövid: igen. Talán nem tévedünk nagyot, amikor azt mondjuk, hogy minden idők egyik legmelegebb nyarát tudhatjuk magunk mögött. Még szeptember első napjaiban is nyári forróságban kezdődött el az iskola a diákok számára. 
A társasházi élet számos, sokszer nehezen átlátható pénzügyi és jogi kérdést vet fel, különösen akkor, ha valamilyen káresemény következik be. Ilyen helyzetekben azonnal felmerül a kérdés: ki a felelős a keletkezett kárért? A társasház, a közös képviselő, vagy esetleg mindkettő? Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy milyen esetekben terheli a felelősség a társasházat, a közös képviselőt, illetve mindkettőt, és mikor fordulhat elő, hogy a tulajdonostársaknak is helyt kell állniuk. 
Ez a nap a társasházak előtt álló feladatokról szól, ahol szakértőinkkel közösen keressük a leghatékonyabb megoldásokat. Legyen szó hiteligénylésről, adatvédelemről, kamerarendszerek telepítéséről vagy akár a tűzvédelmi előírások betartásáról, ezen a rendezvényen minden kérdésre választ kap. Megismerheti a legfrissebb irányelveket a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék társasházi gyűjtéséről, valamint a felújítások előkészítéséről és lebonyolításáról is. A jogi kihívások sem maradnak ki: bemutatjuk, milyen problémákkal szembesülhet 2024-ben, és hogyan érdemes ezeket kezelni a bírósági gyakorlat tükrében. A nap végén ünnepélyes keretek között kerül sor a THT szakmai díjainak átadására, valamint az ajándéksorsolásra, így nemcsak hasznos tudást szerezhet, de értékes nyereményekkel is gazdagodhat! Az eseményre a részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges. 
A napokban több sajtóorgánumban megjelent híradás az erkélynapelemek telepítésére vonatkozó jogszabályi helyzetről, amely téves értelmezéseket tartalmazott. Szeretnénk egyértelművé tenni a helyzetet és tisztázni a vonatkozó szabályozást. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
