Átválthat-e néhány lakó egyedi fűtésre, egy távfűtéses épületben?2010. november 3. |
---|
A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást. |
Kérdés Válasz A fogyasztó jogai, kötelezettségei 11. § (1) A fogyasztó köteles a fűtést, illetőleg a melegvíz-szolgáltatást igénybe venni, és a szolgáltatásért díjat fizetni, kivéve, ha a központi hőellátó rendszerből a 12. § (1) bekezdés rendelkezései szerint kivált. (2) A bérbeadással nem hasznosított lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség fűtési díját annak tulajdonosa köteles megfizetni. 12. § (1) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonosa a szolgáltatás igénybevételét a rendszerből való kiválással a következő feltételek együttes fennállása esetén szüntetheti meg: a) az üzemben tartó - több épületet ellátó központi hőellátó rendszer esetén a szolgalom jogosultjával együtt - a kiváláshoz előzetesen hozzájárult, és b) a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi a kiválást, valamint c) a kiválás nem sérti más fogyasztó érdekét. (2) Ha a kiválás érdekében a központi hőellátó rendszer átalakítása szükséges, annak költségeit a kiválni szándékozó tulajdonos köteles viselni. 13. § A fűtendő helyiségekbe a 15. §-ban előírt hőfoknál magasabb - a gyártó által megadott - hőleadási értéket képviselő fűtőtest csak az üzemben tartó hozzájárulásával szerelhető fel. A rendelkezések szerint az üzembentartó - vagy a FŐTÁV, vagy a társasház, ha a kazán a társasházból szolgáltatja a meleg vizet és a fűtést - előzetes hozzájárulása, majd a közgyűlésen a tulajdonostársak többségének hozzájárulása szükséges a rendszerből való kiváláshoz. A 11. § (2) bekezdése alapján az üres lakás után is fizetni kell a fűtési díjat. A 12. § (2) bekezdése szerint az átalakítással kapcsolatos teljes költséget a kiválni szándékozónak kell viselnie. A fűtési díjakról az alábbiak szerint rendelkezik a rendelet: A szolgáltatás díjának megállapítása 17. § (1) A szolgáltatás díja az üzemeltetési költségek felosztásán alapul. (2) Az üzemeltetés költségei a következők: a) a fűtőanyag költsége; b) a tüzelőanyag szállításának, rakodásának, a szilárd tüzelőanyag fűtési idényen kívüli átlapátolásának, valamint a salak tárolóhelyről történő elszállításának költségei; c) a központi hőtermelési berendezés áramdíja; d) a fűtő és a segédmunkás munkabére és járulékai, továbbá a munkaruha beszerzésének költségei; e) vállalkozás keretében végzett fűtői tevékenység esetén a fűtő vállalkozói díja; f) a kazán és a tüzelőanyag elhelyezésére szolgáló helyiség, a központi hőtermelő berendezés tisztán tartásával, valamint a berendezés üzemeltetésével összefüggésben felmerülő közvetlen költségek; g) egyéb szükséges, számlával, nyugtával igazolt üzemeltetési költségek (pl. üzemben tartó díjazása). 18. § (1) A fűtési díjat a lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetőleg az épület közös tulajdonú, közös használatra szolgáló helyiségei, területei szerint a légköbméterben kifejezhető fűthető térfogat egy légköbméterre vagy a fűtőfelület egy négyzetméterre jutó díjtétele alapján a fogyasztók szótöbbséggel hozott döntése - társasház esetén az alapító okirat vagy a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezése szerint - kell kiszámítani. (2) A fűtőfelület kiszámításánál korrekciós tényezők is alkalmazhatók (pl. a kazántól való távolság, a lakás kedvezőtlen fekvése, az üzlethelyiség forgalma miatt növelhető fűtőfelület). (3) Egy központi hőellátó rendszeren belül a díjfizetés alapjául szolgáló fűtőfelületi értékeket azonos módszerrel kell megállapítani. (4) Ha a szolgáltatásból kikapcsolt lakáson, nem lakás céljára szolgáló helyiségen átmenő központi fűtési vezeték nem szigetelt, és emiatt hőt ad le, a fogyasztó a fűtött helyiségre egyébként járó díj 20%-át köteles fizetni. (5) A kizárólag fűtési célt szolgáló központi hőellátó rendszer útján nyújtott szolgáltatás esetén az egységnyi fűtési díj alapja a tényleges üzemeltetési költség és az összes fűtött légtérfogat köbméterének vagy az összes fűtőfelület négyzetméterének hányadosa. Az egy lakásra jutó fűtési díj mértéke az egységnyi fűtési díj és a lakás fűtött légtérfogatának vagy fűtőfelületének szorzata. A rendelkezés szerint a fűtési díjra vonatkozóan a társasház alapító okirata vagy a Szervezeti-Működési Szabályzat tartalmaz elszámolási módozatokat. Ennek megváltoztatása esetén szükséges ezeket is módosítani. A (4) bekezdés szerint viszont akit kikapcsolnak a rendszerből, de a helyiségen átmegy a központi fűtés vezeték nem szigetelt része és az hőt ad le, úgy a tulajdonosnak az egyébként járó költség 20 %-át köteles továbbra is megfizetni. Kérdezzen Ön is dr. Bék Ágnestől: ITT |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook

Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások