THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Hogyan érhető el, hogy az új tulajdonos felvegye a kapcsolatot a társasházzal?2012. január 21. |
|---|
| A Társasházi Háztartás szaklap Olvasói kérdések rovatában dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke válaszol a lap előfizetőinek kérdéseire, melyek közül egy-egy választ hirlevelünk olvasóival is megosztunk. Az egyesület, a tagok részére ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosít, hogy megkönnyítse számukra a vitás ügyekben való eligazodást. |
|
Kérdés Válasz |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Ötlakásos társasház helyzete lett kilátástalan. Tavasszal az - szerintem - érvénytelen lakógyűlésen a közös képviselő lemondott. Írásos tájékoztatás, jegyzőkönyv nincs. Több tulajdonossal már addig is régóta szorgalmaztuk a lakógyűlést. A tulajdonos-közös képviselő minimum 10 éve nem hívta össze, férjével mindent szabotálnak (pl. társasház biztosítást, közös költség emelést, karbantartást) a tulajdoni hányadukkal, terrorral, károkozással, a közös pénz és tulajdon önkényes kezelésével stb. A közös képviselő a lakógyűlést előzetes írásbeli meghívó nélkül hívta össze egyébként tavasszal, azt az utolsó pillanatban tudtuk meg, így önhibánkon kívül többen nem lehettünk ott ésmeghatalmazni se tudtunk senkit, kértünk írásban új időpontot, de a képviselő nem válaszolt, nem adott újat. Érvényes volt-e így a lakógyűlés és a lemondás? A képviselő a korára és arra hivatkozott, hogy ingyen csinálja, ennek ellenére támadást kap. A már csak ügyvivőként eljáró közös képviselő most rám akarja tolni a közös képviselőséget, pedig tudja, hogy élethelyzetem miatt nem tudom vállalni. Egyébként senkit nem ajánlott maga helyett. Félek, hogy a társasházi biztosítás miatt általam nagy erőfeszítésekkel összehívott lakógyűlésen rám szavaztat és rám kényszeríti a közös képviselőséget. Senkinek sincs ereje, pénze, bíróságra, hatóságokhoz menni, ezért más tulajdonos sem fogja vállalni a képviselőséget. - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A 2025. május 1-jei határidő rendkívül fontos mérföldkő a közös képviselők és intézőbizottsági elnökök, azaz a társasházi tisztségviselők számára, mivel eddig az időpontig kötelesek nyilvántartásba vetetniük magukat, amely alapvetően fogja befolyásolni a társasházak működését és a közösségek ügyintézését. A Társasházi törvény (Tht.) értelmében a közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke csak akkor láthatja el ezen időpont után is a társasház ügyeit, ha regisztrálja magát a földhivatalnál. A törvény előírásaival és a nyilvántartásba vétel fontosságával kapcsolatban Dr. Kiss Balázs Károly, a TSZOE elnöke, ügyvéd és a THT jogi szakértője osztja meg a gondolatait. Az interjúban a jogi szakértő a nyilvántartásba vétel folyamatát, a tisztségviselői teendőket, valamint e kötelezettség elmulasztásának lehetséges következményeit is részletesen ismerteti. 
2010 óta Magyarország és Észtország lakásárai emelkedtek a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. Magyarországon átlagosan 230%-os drágulás volt tapasztalható, miközben a bérleti díjak 108%-kal nőttek 14 év alatt. 
A THT - a társasházaknak szóló pályázatok mellett - 2025-ben is figyeli a TÁRSASHÁZI LAKOSSÁGNAK szóló pályázatokat is. Cikkünkben előfizetőink a jelenleg futó, a társasházi lakók életének megkönnyítésére kiírt pályázatokat láthatják. 
A kormány 2025-ben továbbra is elérhetővé teszi a jelzáloghitel-elengedési programot azok számára, akik gyermekekkel rendelkeznek. A támogatás segítségével akár 1 millió forinttal csökkenthető a fennálló tartozás két gyermek után, három gyermek esetén pedig akár 4 millió forinttal is csökkenthetjük a jelzáloghitelt. A támogatás kapcsán történt friss jogszabályváltozásnak köszönhetően január 10-től már nem a korábbi 180 napos határidővel kell benyújtani a kérelmet a gyermek születését vagy örökbefogadását követően, valamint új hitelfajta kapcsán is igényelhető a támogatás. A részleteket a cikkünkben olvashatják. 
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Szakképzési és Felnőttképzési Irodájának legfőbb törekvése, hogy hozzájáruljon a vállalkozások munkájának eredményesebbé tételéhez. A BKIK idén tavasszal induló képzései között közös képviselő-képzés, ingatlanközvetítő és társasházkezelő szakmai képzések is szerepelnek. Részletek és a jelentkezés (linkek) az alábbi cikkünkben! 
Idén indult útjára az eINGATLAN.hu lakásszervizkönyv szoftver, mely valamennyi ingatlantulajdonos számára lehetőséget ad arra, hogy a felújítások, a garanciajegyek és minden lakáshoz, házhoz tartozó dokumentum egy helyen legyen, és ezek évek, évtizedek múlva is meglegyenek, akár tulajdonosváltást követően is. A szoftver jelenlegi állapotáról kérdeztük Nagy Zsófia Zillét, a termék termékfelelősét. 
A THT ebben az évben is kigyűjti a társasházakat, lakásszövetkezeteket érintő önkormányzati pályázatokat a fővárosban és azon kívül is. Az új év első hónapjában elérhető pályázatokat a cikkünkben találják meg előfizetőink. 
A lakáspiac az év elején erőteljes aktivitással indult. Az ingatlan.com elemzése szerint 2024 decemberének utolsó napjaiban és 2025 első napjaiban, december 27. és január 5. között, az eladó lakóingatlanok iránti érdeklődés 8%-kal nőtt az előző évhez képest, és 28%-kal haladta meg a két évvel korábbi szintet. Ez azt jelzi, hogy az ingatlanpiacon erős évkezdetre lehet számítani. 
A kormány bejelentette, hogy havi akár 150 ezer forintos albérlettámogatásban részesülhetnek a fiatal munkavállalók. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szóvivője, Palóc André január 6-án egy közösségi oldalon közzétett videóban ismertette az új támogatási formát, amelyet majd a 35 évnél fiatalabb munkavállalók igényelhetnek. 
Felújítás finanszírozására a közös képviselő/társasházkezelő a következő formát terjesztette elő: tulajdonosi befizetés egy összegben és/vagy hitel, vagyis, aki nem akar 10 évig hitel törlesztést kamattal fizetni, egyszeri befizetéssel kamatmentesen befizethet, és csak a fennmaradó összegre vesz fel hitelt a társasház. A társasházkezelő szerint "nincs kezes, ez egy államilag kamattámogatott hitel". Számomra ez a kijelentés nem megnyugtató. Kérdéseim: 1. A fent leírt finanszírozási kombináció esetén az egyösszegű befizetőknek lenne-e bármiféle felelősségük nemfizetés eseten a hitelezők tartozásaira? 2. Ha a hitelt törlesztő tulajdonos nem fizetné a havi részletet, hogyan lehet majd behajtani? 3. A hiteltörlesztés felelőssége (vagy kezességi felelősség) öröklődik-e elhalálozás eseten? 4. Elfogadható-e társasházak számára ez a típusú felújítási finanszírozási megoldás? - Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A Babaváró hitellel kapcsolatosan a leggyakrabban feltett kérdések közé tartozik, hogy mikor és mennyi büntetést kell fizetni, ha nem teljesülnek a hitel feltételei. Azok számára, akik nem teljesítik a baba vállalásának feltételeit, vagy akik külföldre költöznek, esetleg váláson mennek keresztül, a büntetés mértéke sokszor kérdéses és nem véletlenül! A következőkben sorra vesszük, hogy mely esetekben hogyan és mennyi kamattámogatást kell visszafizetnünk. 
2024. december 31-én a fővárosi önkormányzat elfogadta azt a rendeletet, ami a fűtési költségmegosztók felszereléséhez kapcsolódó költséghatékonysági vizsgálat megtakarítási arányszámait tartalmazza. A 36/2024. (XII.31.) számú rendelettel az önkormányzat a korábbi, a fővárosi távhőszolgáltatásról szóló 66/2012 (IX.18.) számú rendeletet módosította. A rendelet azokra az épületekre vonatkozik, ahol még nincsenek ilyen eszközök felszerelve! 
Ahogy a THT Jogszabályfigyelőben már írtunk róla, a december 20-i Magyar Közlönyben megjelent egy salátatörvény - a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvény - amelybe sok más jogszabály mellett a Társasházi törvény módosítása is becsúszott még a 2024-es év végén. Cikkünkben azt bontjuk ki, hogy a gyakorlatban hol és miben változik ez a fontos jogszabály. 
A Társasházak és Számvizsgálók Országos Egyesülete (TSZOE) hivatalosan is csatlakozott a Property Owners International Union (UIPI), azaz az Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Szövetsége tagjai közé 2025. január 1-jén. Ez az új tagság erősíti a UIPI reprezentációját a társasházak tulajdonosai körében, és megerősíti jelenlétét Közép- és Kelet-Európában. 
Az új magyar letelepedési program beindulása egyelőre nem sikerült, ráadásul a kormány még szigorított is rajta. A kormány módosította a program feltételeit, így 2024. december 30-tól, ha valaki 500 ezer euró értékben vásárol ingatlant Magyarországon, nem lesz lehetőség arra, hogy cserébe tízéves tartózkodást kérjen és kapjon. Egyébként, a program enélkül a módosítás nélkül sem mutatott komoly érdeklődést. 
Két hat éve épült társasháznak közös csatorna alapvezetéke és bekötési pontja van. A bekötési pont aknájába szeretnének visszacsapó szelepet beszereltetni, mivel az elmúlt 4 évben kétszer volt „villámárvíz", aminek következtében két földszinti lakást elöntött az esővízzel keveredő szennyvíz. A visszacsapó szelep feladata, hogy amikor az aknából nem tud elfolyni a víz, és telítődik, a szelep lezár és nem engedi visszafolyni a vizet a csatorna alapvezetéken keresztül a lakásokba. Eddigi tudásom szerint ennek beszerelését épületgépészek szokták javasolni, de nem kötelező. A társasházaknál fellelhető gépésztervekben nem szerepel. Az egyik tulajdonostárs állítása szerint, a visszacsapó szelep beépítése meghaladja a rendes gazdálkodás körét, így csak az összes tulajdonos hozzájárulásával lehet ezt az alkatrészt beszerelni. Egy vízvezetékszerelővel már beszéltem. Ő azt mondja, a csatorna átmérőtől függ a szelep és a szerelés ára, ennek becsült költsége anyag és munkadíj, kb. 100.000-150.000,- Ft. Én hivatkoztam a társasházi törvény 56. §-ának pontjaira: 2.1., 2.2.2., 3. Kérdésem a jogi szakértő úrhoz, hogy véleménye szerint meghaladja vagy sem mindez a rendes gazdálkodás körét? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A szilveszter éjjelén kiadott Magyar Közlönyben megjelent a Kormány 483/2024. (XII. 31.) Korm. rendelete az ingatlan-nyilvántartási tárgyú kormányrendeletek módosításáról, amely az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet módosítását is tartalmazta, mely rendelet a társasházi gépjárműtároló helyiségek és a közös tulajdonú helyiségek nyilvántartásáról is rendelkezik a cikkünkben részletezettek szerint. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
