THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
THT podcast
THT Facebook
Kevesebbet ér az ingatlan, ha mobiltorony van a közelben2024. szeptember 10. |
|---|
 Habár Magyarországon nincsen precedensjog, kúriai jogesetek tucatjai bizonyítják, hogy az ingatlanunk bizony értékcsökkenést szenved el, ha mobiltorony épül a közelben. A téma igen kényes, de a THT utánajárt a részleteknek.
|
|
Stigmatizált ingatlanok, így hívják azokat a házakat, lakásokat, telkeket, melyek valamilyen oknál fogva - legyen az egy rossz szomszédság, vagy vegyi szennyezettség, esetleg kilátás elvonás - értékcsökkenést szenvednek el és ezáltal csak a piaci árnál olcsóbban adhatók el. A stigmák nemcsak fizikai, hanem biológiai, esetleg pszichológiai károsító tényezők is lehetnek. Hogy a mobiltornyokat melyik kategóriába soroljuk, az egy igen jó kérdés. Ugyanis a kúriai gyakorlat szerint - melyekben rendszerint elismerik az ingatlanok értékcsökkenését egy-egy mobiltorony építését követően - a kilátástól az egészségkárosító tényezőkön keresztül az általános félelemig a felperesek részéről minden stigma felvonul, mint értékcsökkentő hatás, melyek kapcsán nem mindig garantált a siker az ingatlanok értékcsökkenésének kompenzálására. Jogászkodás vagy egészség? Habár Magyarországon nincs még mindig a környezeti hatásokkal terhelt ingatlanok értékcsökkenésének megállapítására szakértői módszertan, az elmúlt tizenöt évben számos kúriai ítélet született, melyben a mobil átjátszó állomások (mobiltornyok) építtetőit elmarasztalta a bíróság és kártérítés fizetésére kötelezte volna őket a közelben lévő ingatlantulajdonosok javára. Ehhez minden esetben arra volt szükség, hogy az ingatlantulajdonosok, mint felperesek bíróságra menjenek a mobiltorony építtetője ellen és az átjátszó állomás öt éven belül épüljön, máskülönben „elévültnek" nyilvánították az ügyet. Az egészet - ezzel talán az egész magyar jogrendszer értékkészletét - az teszi talán a leginkább aggályossá, hogy az ítélkezési gyakorlat az, hogy jellemzően nem amiatt kell kártérítést fizetnie az öt éven és 200 méteren belül épült mobiltornyok építtetőinek az ingatlantulajdonosoknak, mert a tornyoknak bármilyen egészségkárosító hatása lenne, hanem azért, mert az ítészek szerint az „általános félelem" miatt csökken az ingatlanok értéke. Mindezt úgy, hogy az Európai Parlament 2021-ben már saját kutatást publikált a mobilhálózati technológiák elektromágneses mezőinek káros hatásairól (itt elérhető). A tanulmányból kiderül, hogy az alacsonyabb frekvenciák esetében korlátozott bizonyíték van arra, hogy az EMF rákkeltő hatású lehet az emberekben, megfelelő bizonyíték van arra, hogy az EMF rákkeltő hatású az állatkísérletekben, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az EMF negatív hatással van a férfiak termékenységére és szintén korlátozott bizonyíték van arra, hogy az EMF negatív hatással lehet a nők termékenységére és a magzatok fejlődésére. Az alacsony frekvencia a 450-6000 MHz közötti sávot jelenti, magyarul magában foglalja azokat a frekvenciákat, amelyeket korábbi generációs mobiltechnológiák (például 2G, 3G, és 4G) már használtak. A tanulmány az 5G technológia kapcsán használt magasabb frekvenciák (24-100 GHz) kapcsán kitér arra, hogy nem végeztek megfelelő tanulmányokat az embereken vagy állatokon a magasabb frekvenciájú elektromágneses mezők hatásairól, hiszen az ilyen frekvenciák különösen az 5G technológia esetében újak, és a rövid hatótávolság miatt nagyszámú kis cellák telepítése szükséges, ami növelheti az emberek expozícióját.
A mobilszolgáltatók vagy terelnek, vagy nem is válaszolnak Az ügy kényességét talán mi sem bizonyítja jobban, mint a mobilszolgáltatók sajtóosztályainak magatartása. A THT megkereste mindhárom hazai szolgáltatót, a Yettelnél egy olyan email címet kaptunk, amiről - lévén egy zárt levelezési lista címét kaptuk - visszapattant a levelünk, a Vodafone-tól válaszra sem méltattak bennünket, a Telekom pedig a következőket írta megkeresésünkre: „A Magyar Telekom törekszik arra, hogy ügyfeleinek mindig a legkorszerűbb szolgáltatásokat kínálja, ennek biztosítása érdekében az elmúlt 5 évben több mint 300 milliárd forintot költött Magyarországon mobil- és vezetékes hálózatainak infrastruktúrafejlesztésére. Az elmúlt évek intenzív fejlesztéseinek köszönhetően a Magyar Telekom mobilhálózat-modernizációs programjának keretében 2023-ban 65%-ra növelte lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettségét, 4G lefedettsége pedig 99%-os. Mobilügyfelei igénylik és megszokták a kimagasló minőségű mobilszolgáltatást, ezért a jövőben tovább növeli az 5G területi lefedettséget, hogy minél több ügyfél számára elérhetővé váljon a mobiltechnológia legújabb generációja. A magyar kormánnyal kötött digitális elköteleződés mentén a Magyar Telekom vállalta, hogy felgyorsítja az 5G lefedettség kiépítését, melynek eredményeként 2026-ra a lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettséget közel 99%-ra növeli. Ugyanakkor a bázisállomásainkkal kapcsolatos részletesebb információk üzleti titoknak minősülnek, ezért azokkal kapcsolatban nem áll módunkban ennél konkrétabb tájékoztatást adni. A magas minőségű mobil- és internetszolgáltatás mára nélkülözhetetlenné vált a mindennapokban, mely szakszerűen tervezett és elhelyezett mobil állomásokkal biztosítható. Egyre növekszik az igény a kellő lefedettség, a szélessávú internet és a szolgáltatások magas rendelkezésre állása iránt, melyek megléte az ingatlanokban sok esetben azok értékét növelik. A Magyar Telekom minden esetben arra törekszik, hogy a bázisállomásokat úgy helyezze el, hogy azok a környezeti hatások minimalizálása mellett a lakosságot a legkisebb mértékben zavarják. Egy sűrűn lakott településen, városban minőségi mobilszolgáltatást csak a felhasználók közelében telepített bázisállomásokkal lehet nyújtani. Távolról (pl. településen kívülről) minőségi szolgáltatás nagyobb települések esetében nem megoldható, hiszen nemcsak lefedést kell biztosítani, hanem a lakosság és adott célterület lélekszámához igazodó kapacitást is, ami összefügg az elvárt minőséggel. A bázisállomások létesítéséhez kapcsolódó, általuk okozott értékcsökkenés nem mutatható ki." A megkeresésünk amúgy az alábbi kérdésekből állt: Hány mol tornyot üzemeltet a Telekom közvetlenül, illetve közvetetten alvállalkozókon keresztül az országban? Ebből hányat telepített az elmúlt öt évben? Milyen megoszlásban vannak ezek a tornyok technológiai szempontból? (4G, 5G %-os eloszlás) Hány alkalommal fizetett az elmúlt öt évben a Telekom a mobiltornyok közelében lévő ingatlanok tulajdonosainak az ingatlanok értékvesztése kapcsán? Milyen nagyságrend a kifizetett összeg? Átlagosan az ingatlanok értékének hány százaléka az értékvesztés ilyenkor, amit a szolgáltató megtérít a közelben lévő ingatlanok tulajdonosai számára? Folytat-e bármilyen lakossági tájékoztatást a szolgáltató annak érdekében, hogy az egyes mobiltornyok közelében lévő ingatlanok értékvesztésével számoljon a lakosság? Értelmezésünk szerint a mobilszolgáltatók ezen kérdésekre egyértelműen nem szeretnének válaszolni. A THT megkeresett egy vidéki ügyvédi irodát is, ami ezekre az ügyekre volt szakosodva, amelynek telefonos beszélgetésünk után írásban tettük fel a kérdéseinket. A jogi iroda szóban annyit mondott, hogy az 5G hálózatok megjelenése óta nem sok ilyen ügy van már, írásban pedig ezt követően nem válaszolt a kérdéseinkre. Az értékcsökkenés megállapítása Ahogyan a témával foglalkozó Dr. Hajnal István, a BME Építészmérnöki Karának címzetes egyetemi docense, okleveles építőmérnök, okleveles ingatlanszakértő, okleveles létesítménygazdálkodó, aranykoszorús igazságügyi ingatlanforgalmi és építési beruházási szakértő, a stigmatizált ingatlanok témájának szakértője már egy 2018-as publikációjában összefoglalta, az Egyesült államokban a 2000-es évek elejétől létezik egységes módszertan a szennyezett vagy szennyezéssel vélelmezett ingatlanok értékelésére. A különböző környezeti károsodások, szennyezések között ez a szabvány megemlíti a nem-fizikai szennyezéseket is, mint a nagyfeszültségű vezetékeket vagy a rádióhullámmal működő adótornyokat. A szennyezésnek lehetnek fizikai és előítéleti hatásai, ezeket el kell választani egymástól. Az értékelőnek a piaci érték meghatározásakor két elvet kell egyszerre maga előtt tartania, a terheletlen értéket és a használati értéket. A szennyezett ingatlanra vonatkozó terheletlen érték ugyanis a teljes hatástalanítási költség lenne, amelynél a mindenkori használati érték valószínűleg magasabb; így a teljes hatástalanítási összeggel való közelítés csak egy a lehetséges módszerek közül. Meg kell jegyezni, hogy a teljes hatástalanítás nem csak a műszaki beavatkozást, hanem az ehhez tartozó kockázatok kezelését, a monitoringot, az elveszett bevételeket vagy fejlesztési lehetőséget és a nem-fizikai félelmek eltüntetését is jelenti. A teljes hatástalanítás különböző költségelemeit lehetőség szerint piaci adatokkal (árajánlatokkal, versenyárral, korábbi hatástalanítási munkák tényadataival) kell alátámasztani. A hatástalanítás után fennmaradó stigma egyfajta időtényezőként is értelmezhető, vagyis a félelem fokozatosan erodálódik; ezzel szembemenő hatás az, hogy egy stigmatizált ingatlan nehezen, hosszabb idő alatt adható el, vagyis további pénzügyi veszteséget okoz. Előre bocsájtva a fentieket, a szabvány a következő módszereket kínálja: Dr. Hajnal István publikációjában leírta, hogy a stigmatizált ingatlanok értékcsökkenésének megállapítására nincs egységes módszertan a mai napig, pedig erre nagy szükség lenne, nemcsak a mobiltornyok, hanem olyan stigmák kapcsán is, mint a repülőtér, építési korlátozás, magasfeszültség, szolgalmi jog, adótorony, hulladéklerakó, lakottság, vegyi szennyezés, kilátás-elvonás, zaj, légszennyezés, szellemjárás vagy akár a rossz szomszédság miatt is. Mennyi pénz „nyerhető" az ingatlan értékvesztése kapcsán? Az elmúlt tizenöt év során a Kúria ítéletei alapján megállapítható, hogy a mobiltornyok ingatlan értékcsökkentő hatása miatti kártérítési ügyekben a felperesek sikerrel járhatnak, ha megfelelő bizonyítékokkal alátámasztják igényeiket. Az igazságügyi szakértő véleménye kulcsfontosságú az ilyen ügyekben, mivel ez alapján állapítják meg a szükségtelen zavarás tényét és az ingatlan forgalmi értékének csökkenését. Az öt éven belüli elévülésre és a megfelelő bizonyítékokra különös figyelmet kell fordítani a siker érdekében. A kúriai jogesetek kapcsán akkor érdemes a bírósági utat választani, ha a mobiltorony elhelyezése szükségtelen zavarást okoz az ingatlan környezetében, például esztétikai rontás, kilátás elvesztése vagy egészségügyi félelmek miatt, és bizonyítani tudjuk, hogy a mobiltorony máshol is elhelyezhető lett volna, kisebb zavarással. Ha a mobiltorony építtetője be tudja bizonyítani, hogy az elhelyezés elkerülhetetlen volt az adott helyszínen, vagy kicsúsztunk az öt évből, vagy 200 méternél távolabb van az átjátszó állomás, akkor nincs esély az ingatlan értékcsökkenésének megállapítására. Az átlagos kártérítési összegek kapcsán elmondható, hogy az ingatlanok forgalmi értékcsökkenésének mértéke alapján általában 1.000.000 és 10.000.000 forint közötti összegeket ítélnek meg ingatlanonként. Az összeg nagysága függ az ingatlan értékétől, a torony közelségétől és a zavarás mértékétől. A kártérítési összeg mellett a bíróságok gyakran megítélik a késedelmi kamatokat is, amelyek a kár bekövetkezésének időpontjától számítva járnak. Szerző: Dén Mátyás András |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
Szeptember 2-15. között a terézvárosi lakosok körében szavazást tartottak az airbnb-típusú (rövid távon kiadható) szállások betiltásáról. Az eredmény alapján a szavazók 54%-a támogatta a tiltást, ami így 2026. január 1-jén lép majd hatályba. Soproni Tamás polgármester bejelentette, hogy az új rendelet alapján 0, azaz nulla napban határozzák meg a kiadható napok számát a rövid távon kiadható szállások esetén, tehát az ilyen szállások bezárnak. 
A Duna House legfrissebb jelentése és az ingatlan.com adatai alapján komplex kép bontakozik ki a magyar lakáspiac jelenlegi helyzetéről. 
Rugalmas munkaidő, több százezres, akár milliós jutalék egy-egy eladás után. Az ingatlanközvetítői szakma sokak számára színesnek és izgalmasnak tűnhet, azonban a valóságban kihívásokkal teli terület. Az ingatlanpiac folyamatosan változik, a kereslet és kínálat dinamikája állandóan mozgásban van, és a vevői igények állandóan és sokféle irányba fejlődnek. Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen ebben a szakmában, nem elég csupán a kitartó munka és a piac ismerete, számos egyéb tényező is szerepet játszik abban, hogy sikeressé váljon az ember ebben a sokak szerint mára felhígult szakmában. Cikkünkben mi most néhányat ki is bontunk részletesebben. 
Az elmúlt hónapban jelentős lendületet kapott a lakásárak emelkedése, ami különösen izgalmas fejlemény azok számára, akik lakásvásárlást fontolgatnak. Az ingatlan.com lakásárindexe alapján júliusban a lakóingatlanok ára 1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, ami azt mutatja, hogy a piac felívelőben van. Ha éves összevetésben vizsgáljuk, még látványosabb a drágulás: míg januárban az éves lakásáremelkedés mindössze 1,6 százalékos volt, júliusra ez az ütem 6,4 százalékra gyorsult! 
Idén novemberben először várjuk az INGATLAN 2024 című konferenciára és EXPO-ra, ahol az ingatlanszakma képviselői és ügyfelei találkozhatnak egymással. A rendezvényen jelen lesznek az ingatlankezelők, a beruházók, az ingatlanközvetítők, az ingatlanfelújítók, a befektetők és az ingatlant finanszírozók is. Ügyfeleik is ott lesznek: magánszemélyek és cégek tulajdonosai, döntéshozói. Akik ingatlanvagyonnal rendelkeznek, és terveik vannak hasznosítására, eladására, vételére. 
Nagy horderejű változás volt a lakásra gyűjtők életében, amikor 2018 októberében megszűnt a lakástakarék megtakarítások után járó 30 százalékos, de legfeljebb évi 72 ezer forintos állami támogatás. Végül 2023-ig kellett várni arra, hogy feltámadjon és erőre kapjon a lakástakarékok piaca. Jelenleg három hitelintézet kínál, ráadásul többféle konstrukciót is a témában. Pozitív változás, hogy eltűnt a korábbi havi 20 ezer forintos megtakarítási plafon, valamint, hogy egy magánszemélynek/egy társasháznak akár több LTP szerződése is futhat párhuzamosan. 
Most július 1-jén lesz öt éve, hogy az első kérelmezők benyújthatták igényüket a Babaváró hitelre, amely egy szabad felhasználású, ingatlanfedezet nélküli kölcsön maximum 10 millió forint összegben. Lényege: a hitel hátralévő része az első gyermek igazolása után kamatmentessé válik, a második gyermek után pedig a hitel támogatássá alakul: az aktuális fennálló tőketartozás 30%-át, ha pedig a harmadik baba is igazolásra kerül, a teljes fennálló tartozást elengedik. Sokan azonban nem tudják a vállalt időre teljesíteni a gyermeke(ke)t. Közülük több, gyermek nélküli kérelmező élhet a méltányosság lehetőségével, de nem mindenki. Most egy törvénymódosítás miatt felcsillant a remény arra, hogy az ő helyzetük is rendeződik. 
Egy lakás vásárlása egy ember életében a legkomolyabb ügylet, újépítésű lakást venni ráadásul még rizikós is. Az alábbi összefoglalónk célja, hogy útmutatást adjon a leendő újépítésű lakást vásárlók számára a nehézségeket és jogi kockázatokat figyelembe véve, amelyekre különös figyelmet kell fordítani ingatlanbefektetéseink során. 
Varga Mihály pénzügyminiszter elmúlt hetekben tett bejelentése szerint a kormány további két évvel hosszabbítja meg az idén év végén lejáró kedvezményes lakásáfát, így 2026. december 31-ig az új építésű lakásokat (150 négyzetméterig) csupán 5%-os áfakulcs terheli. A lakásáfa meghosszabbítása, a CSOK - vissza nem térítendő - vidéki változata, a CSOK-hitel, az újonnan bevezetett CSOK Plusz, a lakáscélú kölcsönhöz adott 10%-os önerő-kedvezmény bevezetése és a Babaváró kölcsön összegének megemelése folytán a beruházási kedv és az újépítésű lakások iránti kereslet nem fog csökkenni, az biztos. 
The International Union of Property Owners (UIPI), azaz a Lakástulajdonosok Nemzetközi Szövetsége most felmérést készít a MAGÁNBÉRBEADÓK szemszögéből az EURÓPAI DIÁKSZÁLLÁSOKRÓL. A szervezet célja, hogy értékes információkat és adatokat gyűjtsön az UIPI szakpolitikai munkájához az ágazatnak ezen különleges részével kapcsolatban, amely jelenleg - sajnos - jelentős válsággal néz szembe. Támogassa a szervezet munkáját és a diákok helyzetét azzal, hogy kitölti a kérdőívet! 
Kedvezőek az ingatlanpiac növekedési kilátásai 2024-ben! Az ingatlanpiac jelenlegi helyzetével, kilátásaival és aktuális témáival foglalkozott mélyrehatóan a BIZNISZ AZ INGATLANBAN - 2024. című PP Konferencia, melyen a számos érdeklődő mellett a THT is képviseltette magát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Székházában. Cikkünkben a konferencia legérdekesebb előadásaiból szemezgetünk. 
A magyar lakóingatlan-állomány energetikai szempontból rendkívül elavult, ami hozzájárul a pazarló energiafelhasználáshoz, ezáltal pedig a növekvő károsanyagkibocsátáshoz, a megélhetési költségek növekedéséhez és hazánk tartós energiafüggőségéhez. A hazai lakóépületek érdemi megújulásához azonban évente legalább 100-150 ezer lakóingatlant kellene korszerűsíteni. Ezért a hazai épületfelújítás felgyorsításáért egy olyan szakmai összefogás jött létre, amit az Egyensúly Intézet kezdeményezett, és amelyhez már több mint egy tucat piaci és szakmai szervezet csatlakozott. 
Elindult a Fővárosi Lakásügynökség, a Budapesti Önkormányzat új projektje a megfizethető bérlakások számának növelésére - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester és Kovács Vera, a lakásügynökség vezetője. A bérlőket majd névjegyzék- és pályázati rendszeren keresztül választják ki, akiknek megfizethető és biztonságos lakhatást kínálnak. 
Áprilisban indul a kormány 200 milliárd forintos keretösszegű, harminc év alattiak elhelyezkedését segítő Ifjúsági Garancia Plusz programja - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. 
Megjelent a Habitat for Humanity Magyarország idei éves, lakhatási szegénységéről írt jelentésének harmadik fejezete, amely az energiaválság hazai következményeit, a rezsicsökkentés hatásait, a hazai lakóépület-állomány korszerűsítések sürgető szükségét elemzi. 
Szilber Szilvia társasházszakértő vendége Borsi László, a Hatoscsatorna Lakásvásár műsorának szerkesztő-műsorvezetője. 10 éves az egyedülálló Lakásvásár és 35 éves az ingatlanpiac. Történetek az ingatlanpiac kezdetétől napjainkig, jótanácsok a társasházi lakóknak 2024-re. 
Magyarországon az elmúlt egy évben rendkívüli mértékben növekedtek a megélhetés költségei. Ez egyrészt a lakhatási, elsősorban a rezsiköltségek megugrásával járt, másrészt pedig azzal, hogy az elszálló árak miatt egyre nehezebb kigazdálkodni a lakhatás költségeit. - derül ki a Habitat for Humanity idei éves lakhatási szegénységéről írt jelentéséből. 
Megújult formában és kibővült tartalommal, valamint egy, területi és időbeli összehasonlítást lehetővé tevő lekérdezőfelülettel jelentkezik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Ingatlanadattár című kiadványa, amely a lehető legrészletesebb területi bontásban mutatja be a használt lakások négyzetméterárát: a települési (a fővárosban a kerületi) átlagárak mellett a városokban utcánként is közli az átlagos árakat és azok relatív szórását. A lekérdezőfelületet sajtótájékoztató keretében mutatta be a KSH. 
Partnereink
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
