THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Lakhatási Tőkeprogram: új lendület a magyar lakáspiacnak2025. március 4. |
|---|
 A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) bejelentése szerint márciusban kezdetét veszi a Lakhatási Tőkeprogram, amely 200 milliárd forintos keretösszeggel indul, és várhatóan 800-1000 milliárd forint értékű ingatlanfejlesztést generálhat Magyarországon. A program célja a lakásépítések ösztönzése, ami a következő öt évben akár 30 ezer új lakóingatlan megépüléséhez is hozzájárulhat.
|
|
A kezdeményezést az ingatlanpiac és a hitelezési szektor elmúlt években tapasztalt visszaesése indokolja, valamint az a tény, hogy a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan megnövekedett kereslet még nem találkozott megfelelő kínálattal. A programot irányító Nemzeti Tőkeholding (NTH) szerint az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként meghirdetett forrás segíthet letörni az ingatlanpiaci áremelkedést. A program hatása a magyar lakáspiacra A program jelentősége több szempontból is kiemelkedő. Egyrészt, ha valóban sikerül 30 ezer új lakóingatlant piacra juttatni, az enyhítheti az ingatlanhiányt, amely az utóbbi években az árak növekedésének egyik fő oka volt. A bérlakásokra és kollégiumokra szánt támogatás különösen fontos lehet a fiatalok és az alacsonyabb jövedelmű rétegek számára, akik az ingatlanpiacon nehezebben találnak megfizethető lehetőségeket. Másrészt a program keretében elérhető forrásokkal az ingatlanfejlesztők és befektetési alapok számára vonzóbbá válhat a magyar piac, ami fokozhatja a versenyt és növelheti az építkezések számát. A pályázati kiírás szerint a támogatásokat energiahatékony épületek létrehozására kell fordítani, így a fenntarthatósági szempontok is hangsúlyos szerepet kapnak. Nemzetközi példák Nemzetközi szinten több ország alkalmazott már hasonló programokat az ingatlanpiac élénkítésére. Például Németországban a „Baukindergeld" nevű támogatási program segítette a családokat lakásvásárlásban, míg Franciaországban az államilag támogatott bérlakásépítési projektek enyhítették az albérletpiaci problémákat. A legközelebbi párhuzam talán az Egyesült Államokban található, ahol a kormány által támogatott építési programokkal próbálják ellensúlyozni a lakhatási válságot, különösen az alacsony jövedelműek számára. Az ottani tapasztalatok szerint a siker kulcsa a megfelelő finanszírozási struktúra és a gyors engedélyezési eljárások kialakítása, hogy a támogatások ténylegesen új építkezésekké váljanak. Mire számíthatunk? A Lakhatási Tőkeprogram sikere nagyban függ attól, hogy az érintett ingatlanfejlesztők mennyire lesznek képesek gyorsan és hatékonyan felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Ha a beruházások ütemezése megfelelő, és a program által generált kínálat valóban eléri a piacot, az ingatlanárak stabilizálódása és a lakhatási körülmények javulása is várható. A következő hónapokban érdemes figyelemmel kísérni a pályázatok alakulását és az első projektek indulását, hogy lássuk, valóban képes-e a program betölteni az elvárt szerepét a magyar ingatlanpiacon. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A társasházak működését érintő jogszabályi környezet évek óta változatlan, miközben a társasházkezelők és a közös képviselők nap mint nap egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A helyzet megoldása érdekében 2025. március 13-án, Budapesten, a Lurdy Házban kerül megrendezésre a THT - Társasházi és ingatlanpiaci szaklap nagyszabású konferenciája „Társasházak és társasházkezelő cégek törvényes, hatékony és biztonságos működtetése 2025-ben" címmel. A konferencia résztvevői ezúttal díjmentesen vehetik át a "Jogok és kötelezettségek a társasházban 2024" című, a Társasházi Háztartás szaklap által megjelentetett jogi szakkönyv II. kötetét a helyszínen. 
Előadó: Borsfay-Horváth Judit anyagáram vezető - MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. Felvételsorozat ötödik része a THT által rendezett, XV. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO előadásaiból. Előadó: Borsfay-Horváth Judit anyagáram vezető - MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. 
A németországi Schönbergben történt házrobbanás után a Viebrock panelház-beszállító gyorsan reagált az incidensre: az azonos sorozatba tartozó LG napelemes akkumulátortárolókat készenléti üzemmódba helyezték, míg a többi eszközt lefojtották, vagyis azok csak korlátozottan vagy egyáltalán nem tárolhatnak energiát. 
Az OTP Bank idén is meghirdeti Társasházi Pályázatát, amelyre 2025. május 31-ig jelentkezhetnek a társasházak és lakásszövetkezetek lakóközösségei. Idén 20 társasházi közösség nyerhet összesen 40 millió forint vissza nem térítendő támogatást lakókörnyezetük fenntarthatóbbá és biztonságosabbá tételére. A bank célja, hogy a tenni akaró társasházakat segítse, és hozzájáruljon a közös lakókörnyezetek hosszú távú fejlődéséhez és modernizálásához. 
2025. március 1-jétől hatályba lépő új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szabályok számos változást hoznak a társasházak és lakásszövetkezetek számára. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb előírásokat és kötelezettségeket, amelyek érintik a lakóközösségeket. 
Az elmúlt évtizedben sokan és sok fórumon kérték a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy a közös képviselők és társasházkezelők, illetve közvetetten a társasházak érdekképviseletére hozzon létre saját kamarát, ez a THT információi szerint most megvalósulni látszik. 
Az energiahatékonyság és a pontos elszámolás érdekében a távjeladós mérőeszközök bevezetése elkerülhetetlenné vált a távhős és központi fűtéses társasházakban. A 676/2023. és 677/2023. kormányrendeletek értelmében a társasházkezelőknek konkrét teendőik vannak az új rendszer működtetésében - de pontosan mit jelent ez a gyakorlatban? 
A THT és az eHÁZ közös, országos szintű, 5609 társasház anonim adatai alapján készült felmérés rávilágított arra, hogy a társasházak fenntartásával kapcsolatos költségek jelentős emelkedést mutattak 2024-ben. Az adatok szerint a drágulás az egyes költségelemeknél különböző mértékű volt, egyes tételek infláció felett, mások annál is jelentősebben nőttek. 
A nyomtatástól és postázástól, mint koloncoktól és korlátoktól való megszabadulást követően Ön most az első, több mint 70 oldalas THT szaklapot olvassa, immáron a monitorján keresztül. Nem mindenki számára feltétlen öröm a teljes digitalizáció, pontosan tudjuk, de ha a dolog pozitív oldalát nézzük, akkor többet, jobban tudunk így adni a későbbiekben, mint eddig. 
A Nemzetgazdasági Minisztérium, figyelembe véve a turisztikai szakmai szervezetek és vállalkozások javaslatait, valamint a jogszabály társadalmasítása során beérkezett észrevételeket, döntött arról, hogy a kötelező szálláshely-minősítés továbbra is díjmentes marad. A döntés értelmében visszavonják azt a rendelettervezetet, amely a szálláshely-minősítési tevékenységhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak szabályozásáról szólt. 
A Társasházi törvény (Tht.) szerint idén május 1-jéig minden közös képviselőnek, vagy intézőbizottsági elnöknek köteles földhivatali nyilvántartásba vetetnie magát, mert május 2-ától csak így láthatja el a közösség ügyeinek intézését. A 6, azaz hat év óta húzódó ügy, feladat kapcsán rengeteg, egymásnak ellentmondó hír, nyilatkozat, állásfoglalás látott az elmúlt hetekben napvilágot, ráadásul a regisztráció nélkül január 15-étől albetétenként 4.800 Ft-ot gombol le a közös képviselőkről a földhivatal tulajdoni lap bekérésnél. 
A társasházak működését érintő jogszabályi környezet évek óta változatlan, miközben a társasházkezelők és a közös képviselők nap mint nap egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A helyzet megoldása érdekében 2025. március 13-án, Budapesten, a Lurdy Házban kerül megrendezésre a THT - Társasházi és ingatlanpiaci szaklap nagyszabású konferenciája „Társasházak és társasházkezelő cégek törvényes, hatékony és biztonságos működtetése 2025-ben" címmel. 
2025-ben a legtöbb településen változatlan maradt az idegenforgalmi adó, azaz röviden: az IFA. Ugyanakkor bizonyos helyeken, ahol korábban nem szedtek díjat a vendégéjszakák után, most bevezették ezt az adót, máshol a meglévő összegeket növelték. Az idegenforgalmi adó felső határa 2025-ben 804,5 forint vendégéjszakánként, de az önkormányzatok saját hatáskörben határozzák meg az alkalmazott összeget ezen belül. Az új adatok szerint több település 2025. január 1-jétől 800 forintra emelte az idegenforgalmi adót. Fontos megjegyezni, hogy két településen eltörölték ezt az adót, egy helyen pedig mérsékelték annak mértékét. 
Egy felmérés szerint az ír 25 évesek 62%-a még mindig a szüleivel él. Ennek elsődleges oka az anyagi nehézségek és a lakáspiachoz való hozzáférés. Az Ír Központi Statisztikai Hivatal (CSO) egy célzott felmérése azt is kimutatta, hogy a válaszadók 34%-a nehézségekkel küzd a megélhetés terén, míg több, mint minden huszadik megkérdezett (5%) azt mondta, hogy komoly gondot okoz számára a mindennapi megélhetés biztosítása. 
Adott egy 3 lépcsőházból álló, összesen 54 lakásos társasház. Az eredeti kialakítás szerint a lépcsőházak földszintjén 2-2 közepes méretű radiátor fűtötte az egyébként 6 emeletnyi lépcsőházat. Az egyes földszinti tárolóhelyiségek is rendelkeztek radiátorokkal. A lakáson belüli radiátorokat az idén termosztatikus szelepekkel és fűtési költségmegosztókkal láttuk el. A helyszínen dolgozó, az épületet jól ismerő épületgépész szakemberek javasolták a lépcsőházi és tárolóban elhelyezett radiátorok megszüntetését, azok leromlott általános állapota és pazarló mivolta miatt (az épület még az olcsó szovjet gáz érájában épült). A lépcsőházat a lakások felől érkező hő legalább egy nagyságrenddel nagyobb mértékben fűti, mint a földszinti, több esetben már évek óta amúgy is elzárt radiátorok. A tulajdonosok többsége támogatná a leszerelést, ahogy én is. Van azonban egy hangos kisebbség, akik ragaszkodnak az eredeti kialakításhoz. Arra hivatkoznak, hogy az épületet így tervezték, és az akkori gépészek számoltak a szóban forgó radiátorokkal is. Szerintük a ritkán előforduló mínusz 20-25 fokos hidegek esetén a radiátorok nélkül csövek fagyhatnak el. Ez képtelenségnek tűnik. Sok épület eleve nem rendelkezik lépcsőházfűtéssel, és a környékbeli hasonló épületek közül is a legtöbben leszerelték már a közös területen található fűtőtesteket. Milyen szavazati arány kell a leszereléshez? Születhet-e olyan döntés, hogy csak egy lépcsőházban maradnak a radiátorok (SZMSZ-t is módosítanánk)? Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
A THT - többek közt - figyeli a LAKOSSÁGNAK szóló önkormányzati pályázatokat is. Cikkünkben előfizetőink a februárban aktuális, magánszemélyek életének megkönnyítésére kiírt fővárosi pályázatokat találják meg. 
Belföldi utazás során az idegenforgalmi adóval (azaz az IFA-val) gyakran találkozhatunk, de emellett számos más helyi adófajta is módosult 2025-ben. A változások érintik a vagyoni típusú adókat, például az építmény- és telekadót, valamint a kommunális jellegű adókat, mint a magánszemélyek kommunális adója, a helyi iparűzési adó és a települési adó. Ebben a cikkünkben a helyi adónemek körüli idei változásokat nézzük meg. 
A 2025. február 6-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter több témát is érintett, ezek közül a lakhatással kapcsolatban a következő lényeges információk hangzottak el. 
A MOHU közzétette a 2025-ös budapesti lomtalanítás első időpontjait. A korábbi gyakorlattól eltérően mostantól a lomtalanítási dátumokat az FKF helyett a MOHU teszi közzé. Az eddig nyilvánosságra hozott információk szerint a XXI. kerületben (Csepel) és az I. kerületben márciusban kerül sor a lomtalanításra. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
