Megjelent a THT novemberi száma!2024. november 26. |
---|
Ahogyan azt az előző számunkban jósoltuk, nem elég, hogy az idei utolsó negyedévben tényleg minden az ingatlanokról szól az országban, de a piac már be is árazta a forint-euró árfolyamot és a jövő év első negyedévében lejáró állampapírokból és a felszabaduló magánnyugdíj pénzekből való potenciális ingatlan kereslet robbanást. Ennek köszönhetően talán soha nem látott szinten vannak a hazai ingatlanárak, mely rossz hír a lakhatási problémákkal rendelkezőknek, az ingatlanbefektetésekkel rendelkező nagytőkéseknek azonban annál kevésbé. |
A társasházak is tudnak profitálni a jelenlegi helyzetből: az ingatlanárak növekedésével bizony az ingatlanokra, a társasházakra fordított megnövekedett kiadások is jobban indokolhatók és emészthetők, hiszen az elmúlt évtized nyertesei egyértelműen a hazai lakástulajdonosok, akik sok esetben 6-7-szereséért tudják ma eladni a lakásukat, mint a 2010-es évek elején. Ugyanakkor - mivel tudjuk, hogy egyes budapesti belső kerületekben már minden ötödik tulajdonos külföldi - fontos kérdés, hogy hogyan találjuk meg az egyensúlyt a külföldi tőke beáramlása és a hazai lakhatási problémák között. Erre is készül vélhetően a fiataloknak szóló állami lakhatási támogatási program is, melynek keretében havi 150 ezer Ft-os, SZÉP-kártyával azonos adózású lakhatási támogatást adhatnak majd a munkavállalók a 35 év alatti munkavállalóknak, melyet hiteltörlesztésre és bérleti díjra is fordítható lesz. Ezzel a lépéssel vélhetően nem úszható meg hosszútávon a bérlakások építése, a folt betapasztására azonban mindenképp alkalmas, hiszen nemcsak a lakásárak nőttek, de a bérleti díjak is duplázódtak az elmúlt évtizedben. Kérdés persze továbbra is, hogy az ilyen támogatások mennyire hajtják majd fel a fizetéseket, ezen keresztül a lakásbérleti árakat és végső soron az inflációt? Az ingatlanpiaci hurráoptimizmust előbb vagy utóbb azonban el fogja érni az igazság pillanata. Mint tudjuk, itthon a rezsicsökkentésnek köszönhetően a lakossági áram díja az európai átlag fele, Prágában, Dublinban és Berlinben pedig több, mint a négyszeresét kell fizetnünk a villamosenergiáért cserébe. A gázárakkal még durvább a helyzet: Magyarországon az európai átlag egynegyedéért kapja a lakosság a gázt, Amszterdamban és Bernben a jelenlegi hazai rezsicsökkentett árnak közel 7-szeresét, Stockholmban pedig több mint a tizenkétszeresét kell fizetni a gázért. Mivel jelenleg itthon ezek az árak - a rezsicsökkentés lakosságra való korlátozása miatt - az élelmiszerárakba és az egyéb szolgáltatások díjába van beépítve, így a lakáspiacot ez nem befolyásolja érdemben. De a milliós panelárakra és a korszerűtlen épületek piacára előbb, vagy utóbb be fog köszönteni a tél, ami keserű ébredés lesz sokak számára. Hogy mi az elvárható, felelős és tudatos magatartás ebben a helyzetben? Amit idén huszonöt éve szajkózunk: az energiahatékonysági felújítások, beruházások. És hogy mi hiányzik hozzá huszonöt éve? Pénz, pénz, pénz... Dr. Dén-Nagy Ildikó PhD |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások