THT hírek pályázatok energia jog pénzügyek lakáspiac Az én házam podcast Hírek A szakértő válaszol Társasházkezelő regiszter Közös képviselőt keresek Konferenciák Szaklapok Szakkönyvek Szakmai díjak Előfizetés Érdekképviseletek Regisztráció Hírlevél ajánlása Letöltések Impresszum Kapcsolat
Milyen adóvonzata van a társasházi, közös tulajdonú ingatlan értékesítésének?2012. szeptember 28. |
|---|
|
A THT szaklap, az olvasói kérdések rovaton keresztül nyújtott jogi tanácsadás mellett adózási kérdésekben is segít olvasóinak, melyek közül néhányat online hírlevelünkben is megjelentetünk. Ebben lapunkat Dr. Tőke Lászlóné a Benedek és Társai Kft. adótanácsadója segíti. |
|
Kérdés Társasházunkban a korábban gondnoki lakást szeretnénk eladni. Az értékesítésből befolyt bevétel után milyen adóterhekkel kell számolni? Érdemes azonban megnézni, hogy nem járnak e jobban a magánszemélyek, ha a társasház úgy határoz, hogy az ingatlan értékesítéséből származó bevételt a tulajdonhányadok arányában kifizetik az albetétek tulajdonosainak (akik természetesen vállalkozások is lehetnek), mert ebben az esetben az albetétek tulajdonosai az Szja tv. 62.§ rendelkezéseit - azaz a kedvezményeket - figyelembe vehetik. Aki öt éven túl vásárolta lakását, annak sem bevallási sem adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, hiszen ez a bevétel akkor már nem számít adóköteles „bevételnek". Aki pedig öt éven belül vásárolta, annak marad a ráeső rész 25%-nak a leadózása. Hiszen a „beszerzésére" fordított összeg nála nem értelmezhető, vagy ha meg is állapítható, akkor annak ismeretében kell számolni. Természetesen ilyen esetben más kedvezmény ebben az esetben sem vehető igénybe. Minden magánszemélynek külön-külön kell megállapítani a kötelezettségét. De ha olyan eset állna elő, hogy mindenki öt éven túl vásárolta a lakását, akkor nem lenne egyáltalán adófizetési kötelezettsége senkinek. Ezt azért érdemes meggondolni! Kicsit több odafigyelés és több bevallás, de valószínűleg ez lehet a nyerő választás! E két variáció közül kell kiválasztani azt a módot, amivel a legjobban járnak. Ha a társasház adózza le, akkor negyedévente az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie az adóelőleget. Ha a magánszemélyek, akkor ők a rájuk vonatkozó bevallási határidőkre rendezik. Egyébként ingatlan értékesítéskor nem a kifizetés ideje (részletekről is lehet szó néha), hanem a földhivatal beadásának a napja számít értékesítésnek. |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
A Társasházam nem erősítette meg az előző közös képviselőt tisztségében, engem szeretnének megválasztani de a közös képviselő a megválasztás lehetőségét adó közgyűlés idejét nem hajlandó a regisztráció határidejének betartásához szükséges időre kiírni az idevonatkozó /30 napos/határidő törvény alapján. Így az április 30.-i határidő után tudok csak beregisztrálni. Milyen szankcióra számíthatok? Olvasói kérdésre szakértő válaszol. 
Dr. Arató Márk, a Havas-Sághy és Társai Ügyvédi Iroda képviseletében tartott előadásában részletesen ismertette a digitális állampolgárság és az adatkezelés alapfogalmait, valamint a kapcsolódó jogi környezetet. 
Úgy tűnik, újabb fordulatot vett a társasházi közös képviselők földhivatali regisztrációjának ügye: a kormány által benyújtott igazságügyi salátatörvény-tervezet szerint 2026. október 31-ig - azaz több mint másfél évvel későbbre - tolnák ki a regisztrációs kötelezettség határidejét. 
A kormány törvénytervezetet nyújtott be a helyi önazonosság védelméről, amely a települési közösségek számára biztosítana új jogosítványokat a lakosságszám növekedésének szabályozására. A kezdeményezés alapját az Alaptörvény legutóbbi módosítása adja, amely kimondja, hogy a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog nem sértheti a helyi közösségek önazonossághoz való jogát. 
A BTKE kezdeményezésére országos hatással járó egyeztetés kezdődött a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. és a társasházkezelői szektor között. A Balaton régióból indult szakmai fellépés eredményeként a társasházakat hátrányosan érintő ÁSZF-módosításokat a szolgáltató visszatartja, amíg a szükséges jogszabályok nem születnek meg. A BTKE az egyeztetések jövőbeli résztvevője marad. 
Az Országgyűlés 2025. április 14-én elfogadta az Alaptörvény 15. módosítását, amely lehetőséget biztosít a települések számára, hogy megvédjék közösségi identitásukat a túlnépesedéssel szemben. 
A házmesteri lakást szeretnénk értékesíteni és az érte kapott pénzt szeretnénk a társasház felújítására fordítani. Az adás-vételi szerződésben az eladó részéről elégséges a 2/3-os tulajdonosi hozzájárulás? Továbbá mi a teendő, ha passzív, a szavazáson részt nem vevő tulajdonostársak miatt nem valósulhat meg a 2/3? 
A tulajdonosok leszavazták a veszély miatt fontossá vált bontási munkát a magas költségek miatt. Kit terhel a felelősség? A THT jogi szakértője Dr. Kiss Balázs Károly válaszol az olvasói kérdésre. 
Társasházunkban az egyik lakó a bejárati ajtajának fémrácsára felszerelt egy működő kamerának látszó eszközt, amivel a társasház közfolyosóját és egyéb belső részeket is megfigyelhet, illetve engedély nélkül ragasztott ki szintén osztatlan közös tulajdonban lévő társasházi lépcsőház ajtajára egy kamerára figyelmeztető matricát. 
Az Alaptörvény 15. módosítása kapcsán új szövegrész kerülhet be az alaptörvényi szabályozásba, amely a helyi közösségek önazonosságához való jogát emelné alkotmányos szintre. 
Próbáljuk a közös képviselőt rábírni a törvényes működés betartására, de semmilyen hivatalos megkeresésre nem reagál, a rendkívüli közgyűlést sem hívta össze, illetve annak megtartása esetén perrel fenyegeti a tulajdonosi közösséget, illetve a közgyűlés megszervezésével megbízott tulajdonost. Próbáltuk a jegyzőt is, de mivel egy régi ismerőse kapta az ügyet, 8 hónap alatt érdemi lépés nem történt a jegyzőnél indított törvényes működés helyreállítását célzó eljárásban. 
Előadó: Dr. Dávid Péter ügyvéd - fintechjog.hu. Felvételsorozat hatodikrésze a THT által rendezett, XV. KÖZÖS KÉPVISELŐK NAPJA ÉS TÁRSASHÁZI EXPO előadásaiból. 
Ausztriában meggondolták magukat a kormányt koalícióban vezető kormánypártok: az eredeti tervekkel ellentétben felfüggesztik a 2025-re tervezett bérleti díjkorrekciót a szabályozott bérleti jogviszonyok esetében. Ez azt jelenti, hogy a társasházi lakásokban, az önkormányzati és a szövetkezeti lakásokban a bérleti díjak egyelőre változatlanok maradnak. 
A közös képviselő megválasztásáról hozott Közgyűlési határozatban a következő áll: A Közgyűlés megválasztotta (név) közös képviselő jelöltet (dátum) új közös képviselőnek és társasházkezelőnek. (név) a .....Kft által látja el a Társasház közös képviseletét, illetve társasházkezelését bruttó (összeg) /albetét/hó áron. A Közgyűlés megadja a felhatalmazást (név) részére a banki aláíráshoz. Az első helyen a közös képviselő, a második helyen a megválasztott számvizsgáló bizottsági tagok, egyben banki aláírók közül az egyik. Már kértük korábban a közös képviselőtől a megbízási szerződés megküldését, bemutatását, vagy nem válaszol az e-mailre, vagy közli, hogy az irodában lehet megtekinteni és másolatot kérni. Megnéztem a társasházkezelő regiszterben a közös képviselő nevét és a Kft-t, egyik sincs a rendszerben feltüntetve. Abban az esetben, ha nincs megbízási szerződése, ez milyen következményekkel jár a társasházra nézve, illetve mit kellene tennünk? Mi egy közös képviselőt választottunk meg, nem pedig egy jogi személyt. Dr. Kiss Balázs Károly, a THT jogi szakértője válaszol az olvasói kérdésre. 
Mint az ismeretes, az elmúlt hetekben több mint 600-an társasházkezelő, illetve közös képviselő töltötte ki az ingyenes földhivatali lekérdezést sürgető petíciót, melyet Gáts Bence társasházkezelő kezdeményezett. Most megérkezett a BKIK XXIII. Ingatlanforgalmazás, -hasznosítás, Ingatlan Vagyonkezelés Osztályának hivatalos álláspontja, melyet az alábbiakban teszünk közzé változtatás nélkül. 
Partnereink
THT podcast
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások
